Eb-Orvos-Ló

Állatorvosi Rendelő

 2225 Üllő Ecseri út 1.

 2220 Vecsés Róder Imre u. 38/b.

 (20)556-4430  Dr. Rudó József

 (30)857-0918 dr. Katona  Beatrix

 H-P 16:00 - 18:00 Sz 09:00 - 11:00

 H-P 15:30 - 17:30 Sz Telfonos ügyelet

A veszettség az emberiség máig rettegett, gyógyíthatatlan fertőző betegsége! Indiában, Közel-Keleten, Kelet-Ázsiában és Dél-Amerika egyes területein még manapság is sok ezer ember gyötrelmes halálát okozza.
A kórokozó vírust a mi régiónkban leginkább a rókák, és tőlük fertőződve a kutyák és a macskák terjesztik, de nem ritka a házi haszonállatok, szarvasmarhák, juhok, lovak halálos fertőzése sem!
A századfordulót követően több évig szinte elő sem fordult hazánkban, már azt hihettük, hogy mindörökre megszabadultunk tőle, azonban az utóbbi 2 évben országosan több, mint 30, Pest megyében már több, mint 8 eset fordult elő!
A veszettségnek ezt az ismételt fellángolását, gyors terjedését nagyon komolyan kell vennünk. Minden melegvérű állat és az ember is belehal, ha megfertőződik!
A fertőzés terjedésében, megelőzésében van jelentősége a kutyák és a macskák veszettség elleni rendszeres védőoltásának! Csak az ő oltásukkal tudjuk kint tartani a fertőzést az erdőben!
Minden kutyát kötelezően először 3 és 4 hónapos kor között, ezt követően 6 hónap múlva, majd évente kell veszettség ellen oltatni. A macskák oltása nem kötelező, „csak” ajánlott. A nem ivartalanított, elcsavargó, vadászó, „kijáró” cicák, ha a lakott településről erdőszélre, mezőre is járnak, találkozhatnak fertőzött állattal. Így ezek oltása több, mint ajánlott!
Az utóbbi 3-4 évben egyre kevesebb ebet oltatnak az emberek Magyarországon és nem azért, mert kevesebb kutya lenne. Szerény becslés szerint a kutyák 30-50%-a oltatlan veszettség ellen, így nagyon sok a vírusra fogékony és számunkra fertőzési veszélyt jelentő eb! Több figyelmet, több fegyelmet tisztelt ebtartók! Az oltás közös érdekünk!
Sajnos az önkormányzatok sem veszik elég komolyan ez a problémát, ahogyan a kutyák kötelező chippel való megjelölését sem, pedig mindkettő nevesített feladatuk lenne, sőt a nem jelölt kóbor és befogott kutyákkal kapcsolatos költségek éppen az önkormányzatoknál csapódnak le!

Tájékoztató a leggyakrabban előforduló fertőző (vírusos, baktériumos és parazitás) betegségekről és a megelőzés lehetőségeiről


FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

Régebben a fertőző betegségekben szenvedő kutyák jelentős százaléka a fertőzést követő rövid időn belül elpusztult. Ma már ritka a halálos kimenetelű fertőző megbetegedés és ez a VÉDŐOLTÁSOKNAK köszönhető.
EBEK PARVOVÍRUS OKOZTA BEGYULLADÁSA
A betegséget vírus okozza, mely viszonylag nagy ellenálló. és ragályozó képessége révén járványokat okoz világszerte. A betegség elsősorban fiatal kutyákat dönt le a lábukról, de gyakran feltételezhető, hogy idősebb ebek egyéb vírus okozta begyulladásának társfertőzője is. A vírust a beteg ebek elsősorban bélsarukkal ürítik és terjesztik, de egyéb váladékok is tartalmazzák a fertőzőképes vírust. A kórokozó felvételétől számított 2-4 napon belül (ez a lappangási idő) jelennek meg az első tünetek, elesettség, bágyadtság, étvágytalanság, hányás kezdetben híg, sárgás bélsár, a későbbiekben vörhenyes, rendkívül bűzös hasmenés. Az állat apatikussá válik, környezetére alig reagál, a nagyfokú folyadék és ionveszteség miatt hamarosan kiszárad és elpusztul. Súlyosbítja a betegség lefolyását a féregfertőzöttség, s gyakran csak akkor veszik észre, hogy a kutya férges, amikor hasmenés során ürülnek a paraziták. Ma már létezik olyan oltóanyag, amellyel már 5 hetes korban hatásos védettséget lehet elérni, tehát abban az életkorban, amikor anyától kapott, ellenanyagok már alig védik a kiskutyákat a vírussal szemben. A kritikus időszak tehát az 5.-6. hét, s itt be tudunk avatkozni. Mindehhez persze szükséges az, hogy az ebet 21 napos koráig legalább egyszer féreghajtóval kezeljék. Az oltatlan 12 hetes kor alatti ebek gyógykezelése akkor járhat sikerrel, ha már az első tünetek megjelenésekor megkezdődik a gyógykezelés, amikor is az állatorvos kész ellenanyagot ad be az ebnek. Mivel a betegség heveny alakja 2-6 óra alatt ledönti lábáról a kutyát, várakozásra nincs idő!
Megelőzés: vakcinás védelem ismétlésekkel.


SZOPORNYICA

Sokszor halálos kimenetelű vírus okozta fertőző betegség. Főleg fiatal, védőoltást nem kapott ebek betegednek meg. Lappangási idő 3-7 nap. A beteg állatok váladékaikkal fertőzik társaikat. Szinte az összes nyálkahártya megbetegszik. Az állatok köhögnek, orrukból, szemükből ragadós, sárgásbarna váladék ürül. Legsúlyosabb a kórkép akkor, ha a központi idegrendszer betegszik meg (rángógörcsök).
Megelőzés: a vakcinázást már fiatal, 8-10 hetes korban meg kell kezdenünk és évente egy alkalommal ismételni szükséges.


KUTYÁK FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁSA

( Rubarth-féle betegség)
A kutyákban gyorsan, hányással, sárgasággal, a vérerek károsodásával járó, hazánkban is előforduló vírusos megbetegedés. A fertőzésen átesett egyedek sokáig hordozzák a vírust. Főleg fiatal 3 hó- 1 éves ebek érzékenyek a betegség iránt.
Megelőzés: vakcináznunk kell a szopornyica elleni védőoltással egy időben.


CORORNA VÍRUS OKOZTA ENTERITIS

Elsősorban kölyökállatok vízserűen híg, néha véres bélsár ürítésével és következményes kiszáradással járó fertőző betegsége mely önmagában ritkán okoz ugyan elhullást, de egyéb vírusos, ill. bakteriális betegségekkel szövődve gyakran halálos kimenetelű.
Megelőzés: vakcinás védelem.


ÚN. „KENNELKÖHÖGÉS”

Kutyáknak ezt a légzőszervi kórképét (lázas, általános tünetek, gége- és légcsőgyulladás, köhögés, stb.) főként nagyobb kutyatenyészetekben észlelik. A betegség hátterében több vírus és baktérium is szerepel.
Megelőzés: vakcinás védelem.


VESZETTSÉG

A vírusok okozta zoonózisok (állatról emberre és emberről állatra egyaránt terjedő betegségek) közül kétségtelenül a veszettség a legelterjedtebb fertőző betegség, melyre jellemző, hogy emlősökben (így az emberben is) a klinikai tünetek megjelenése után agy és gerincvelő gyulladás formájában halálos kimenetelű kór.
Az egész világon elterjedt vírus terjesztésében a húsevő állatok játsszák a központi szerepet. A járványtan tudománya urbánus veszettségekről beszél akkor, ha a vírus fenntartásában és terjesztésében az emberi lakóhelyeken és a közelükben élő kutyák és macskák, míg szilvatikus (erdei) veszettségről akkor, ha vadon élő húsevők (hazánkban elsősorban a rókák) játsszák a döntő szerepet.
Kórfejlődés:
A beteg állat nyálában lévő vírus harapáskor kezdetben a megmart izomszövet sejtjeiben szaporodik, hamarosan azonban az ideg-izom kapcsolódások helyén átjut a perifériás idegekbe. A továbbiakban az idegek mentén vándorol a központi idegrendszer irányába, óránként 2-5 mm-t halad s ezen vándorlása közben nem provokál hatásos immunválaszt. A veszettség klinikai tünetei akkor jelentkeznek, ha a vírus már elérte a központi idegrendszert. Innen, tehát a központi idegrendszerből vándorol a vírus a nyálmirigyekbe, a szembe, tüdőbe, egyéb szervekbe. A meghatározott sorrendiség alapján kimondható, hogy a nyálban csak az agyvelő megfertőződése után jelenik meg. A betegség lappangási idejében (a vírus szervezetbe jutásától a klinikai tünetek megjelenéséig eltelt idő) mutatkozó tág határok magyarázata az idegsejtek mentén történő vándorlással magyarázható, tehát minél közelebb jut be a vírus a központi idegrendszerhez, annál hamarabb éri el azt, a klinikai tünetek megjelenéséhez szükséges idő annál rövidebb. Ezért jelentenek különleges veszélyt a fej közeli harapások. A lappangási idő 2-8hát általában, de kivételesen 5 napos és 7 hónapos intervallumra is jegyez a szakirodalom.
A tünetek a homlokterében a viselkedésváltozás áll, példaként a róka megszelídülését érdemes említeni, mely az agyvelő bántalmazottságának következtében az embertől való ösztönös félelmét elveszti, óvatossága eltűnik, nappal is bemerészkedik a lakott településekre, megsimogatható. A látszólagos megszelídülés átmenet nélkül csap át agresszív, támadó viselkedésbe, ebben a stádiumban már megfigyelhető az állkapocs- és szemmozgató idegek bénulása következtében létrejövő állkapocslógás, nyálzás és kancsalság. Kissé eltér a fent írt típusos veszettségtől és az ebek ún. „csendes veszettsége”, amikor a lakásban tartott és kiképzett (idomított) eb kezdeti levertsége izgalmi tünetek nélkül (tehát agresszív magatartás megjelenése nélkül) megy át bénulásba. Az ilyen kutyán is megfigyelhető azonban a garatizmok fájdalmassága következtében kialakuló „víziszony” amikor az eb ugyan szomjas, de nem tud nyelni, edénye felett áll, de nem iszik.
A macskák veszettségét jellemzi a dühöngő állapot, amikor a macska a nélkül támad az állatra-emberre, hogy bármi okot szolgáltatott volna. A támadás rendre a fejre történik, s mivel a macska - ragadozó lévén – reflexideje törtrésze a megtámadott emberének, a karmolás-harapás kivédhetetlen (aki látott már kandúrokat életre-halálra küzdeni, az tudja, hogy ilyenkor csak egy földön guruló szőrcsomó látható, az emberi szem számára a részletek követhetetlenek!)
Sajnos az emberi veszettség klinikuma sem kíméletesebb. A fertőzést követő 2 hét – 3 hónap elteltével jelentkező fejfájást hamarosan súlyos rosszullétek követik, s egyben a marás helyén fokozódó fájdalom veszi kezdetét. Ezután következnek az igazán riasztó tünetek, a nyálzás, állandó nyugtalanság, görcsrohamok, végül a dühöngés. A görcsök a továbbiakban bénulásokba mennek át. Szomorú, de tény, hogy az ember klinikailag megnyilvánuló veszettsége következetesen halálos. Fontos tudni, hogy a betegség megelőzhető, amennyiben az oltási sorozatot időben kezdik el! Az állat- és humánegészségügy számára egyaránt a megelőzés jelenti a legfőbb feladatot. Az ebek veszettség elleni védőoltásának és féreghajtásának rendjét rendeletek szabályozzák, melyek értelmében, minden 3 hónapos kort elért ebet 30 napon belül kötelező beoltani, illetve széles hatásspektrumú féreghajtó készítménnyel kezelni, ezt az első oltást 6 hónapon belül majd évenként meg kell ismételni. Ezek a rendeletek megengedik a macskák és egyéb állatok vakcinázását is. Lépésről-lépésre előírt az állatorvos minden teendője az embert mart ebbel, macskával, rókával, egyéb veszett vagy veszettségre gyanús állattal való teendőkkel kapcsolatban, ennek azonban csak akkor képes eleget tenni, ha tudomása van róla, ha az állampolgár bejelentési kötelezettségének eleget tesz. Ez úton is kérünk mindenkit, hogy ellenőrizze kutyájának, macskájának oltási könyvében, hogy az állat oltásai megfelelnek-e a hatályos rendeleteknek, s ha az oltás esetleg elmaradt, annak pótlásáról gondoskodni szíveskedjen!


LEPTOSPIROZIS

Fiatal kutyákban, amelyek fogékonyak a megbetegedésekre gyors tünetek között (hányás, láz, sárgaság, stb.) elhullásához vezet. Idősebb kutyákban idült vesegyulladást okoz, amely 1-2 héten belül vezet elhulláshoz. E betegséget okozó kórokozók az embert is megbetegíthetik.
Megelőzés: a fiatal kutyákat a szopornyica elleni védőoltással egy időben kell vakcináznunk.
LYME BORRELIOSIS (LYME-KÓR)
A kórokozó Borrelia burgdorferi, melynek terjesztésében elsősorban a kullancsok játszanak szerepet, s igaz ugyan, hogy elsősorban az ember megbetegedése a jelentős, de nem hanyagolható el az emlősök, sőt a madarak megbetegedése sem. 1909-ben Svédországban észlelték először a „vándorló bőrpír” –nak nevezett betegséget, majd az Egyesült Államokban 1970-ben egy Lyme nevű helységben halmozottan fordult elő a betegség ízületgyulladásos formája. A B. burgdorferi vektorai kullancsok, melyek vérszívás útján fertőződnek. A kórokozó a kullancs bélcsatornájában szaporodik, majd a friss alakok betörnek a haemolymphába (ez a kullancs „vére”) s kisvártatva megjelennek a kullancs nyálmirigyében. A következő vérszíváskor a Borrelia a kiszemelt áldozat vérébe jut. Nem hanyagolható el az a tény sem, hogy a kullancsok saját utódainak is átadják a Borreliát az emlősök, ill. madarak segítsége nélkül.
Ebekben lázat, étvágytalanságot, bágyadtságot, nyirokcsomó megnagyobbodást, ízületgyulladást észlelhetünk. Mindezen tünetek számos betegségre is jellemzők, ezért a biztos diagnózis hoz a vér laboratóriumi vizsgálata szükséges.
Tudni kell, hogy a kullancsnak legalább 24 órán át kell az állatból vért szívnia ahhoz, hogy a Borellia az emlős vérébe kerüljön, fontos tehát a kullancsriasztó szerek alkalmazása a spray-k, bőrre csepegtethető oldatok, ill. nyakörvek formájában.
Megelőzés: vakcinás védelem.


PARAZITÓZISOK

Az igen veszélyes fertőző betegségek mellett nem szabad elkezdenünk a kedvenceinkben megtelepedő élősködők (paraziták) jelentőségéről sem, hiszen kutyáinkban és macskáinkban élő paraziták között aránylag sok az olyan élősdi, amely az állatról átterjedhet az emberre is.
Galandférgesség
Kutyáinkban hét galandféregfaj él, 0,05-3 m hosszúságúak is lehetnek ezek a férgek, amelyek rendkívül sok ízből állnak, általában köztigazdában indulnak fejlődésnek- ilyen lehet az ember is- és súlyos kórképet hozhatnak létre.
Dipylidiosis

A Dipilydium caninum nevű galandféreg egy olyan kutyaélősködő, mely emberekben is megtelepszik. Nevét („uborkamagképű”) a testét felépítő ízek alakjáról kapta, ezen ízekből épül fel az esetenként 45 cm hosszúra megnövő galandféreg. Az ízek tartalmazzák a petéket, melyeket petetok vesz körül, egy tokban 3-20 pete helyezkedik el, ezekkel együtt falják fel a bolhalárvák az ízeket. A bolhalárvákban tovább fejlődő parazita 3-4 hét alatt válik fertőzőképes lárvává, pontosan ennyi idő kell a bolha kifejlődéséhez is („a természet gondoskodik az összhangról”). A kutyán megtelepedő fertőzött bolhában 20-25 parazitalárva is lehet, melyeket a kutya bolhászkodás közben vesz fel (tehát nem vérszíváskor kerül a kutya szervezetébe!), innen számítva 2-3 hét alatt alakul ki az eb bélcsatornájában a petéket termelő galandféreg, melyeket az eb a bélsárral ürít. Mivel a bolha szervezetében zajlik a parazita fejlődésének egy rész, a bolhát ez esetben köztigazdának nevezzük.

Az okozott kár:
súlyos fertőzöttség esetén fiatal állatokban hasűri fájdalom
a kutya végbéltájéki viszketés miatt „szánkázik”
az ember is fertőződhet úgy, hogy a kutya simogatásakor a kezére tapadt és előzőleg a kutya által már szétrágott bolha az emésztőcsatornába jut. A bolha köztigazda szerepe adja a védekezés lehetőségét: ha sikerül a bolhákat kiirtani, akkor a galandféreg szaporodási lánca megszakad, a fertőzöttség megszűnik. A bolhairtásnál a következőket kell figyelembe venni: 1. A bolhalárva nem a kutyán él, tehát az eb tartózkodási helyét is kezelni kell a bolhairtó szerrel!
2. Az eb féreghajtásáról nem szabad megfeledkezni. A program következetes végig vitelével h    hosszú időre meg lehet szabadulni ettől a galandféregtől.
Megelőzés és gyógykezelés: a bolhák távoltartása és rendszeres, 2-2,5 havonkénti végzett parazitaellenes kezelés. Az ember is fertőződhet!
A ragadozók (kutya, macska) orsóférgességéről
Az orsóférgesség jelentőségét az adja, hogy a kölyökkutyák 2/3-a, a macskák 1- e fertőzött, de ennél is fontosabb, hogy az ember is fertőződhet. A kutya Toxocara canis nevű orsóférge 10-18 cm hosszú, sárgás-fehér élősködő, melynek feji végén apró kutikuláris „szárnyacskák” találhatók, míg a macska Toxocara mystax és Toxacaris leonina nevű, 8-10 cm-es orsóférgeinek ilyen „szárnyacskája”nincs (ez azért fontos, mert emberi fertőződésnél tisztázni kell, hogy mely állattól fertőződött a gazda.) A parazita petéje 75-80 mikrométer nagyságú (tehát mikroszkopikus méretű), melyből 10-14 nap alatt fejlődik ki az első stádiumú lárva, mely a féreg fejlődésében közvetlenül a kifejlett féreg előzi meg. Ezt a lárvát – mint az alábbiakból kitűnik - tekinthetjük az igazi ellenségnek. A specifikus gazda (eb, macska) fertőződése esetén a gazda életkorától függően két vándorlási útvonal ismert:
Fiatal állatban a bélbe jutó pete érési folyamaton keresztül, melynek a végén a 3. típusú lárva a vérbe, majd a véráram segítségével a májba jut, ahonnan a lárva a tüdőbe, légcsőbe, majd a vékonybélbe vándorol (mindezt aktívan teszi, tehát az említett szerveket keresztül-kasul furkálja). A bélbe jutó lárva kifejlett féreggé érik, az petéket termel, melyeket az állat bélsarával ürít.
Ha a pete idősebb kutyákba kerül, akkor a vándorlási útvonal módosul, a lárva a tüdőből nagyvérkörbe, majd az izomzatba, ill. szinte ötletszerűen bármely szervekbe vándorolhat, így tehát eljuthat a vemhes állat magzatába (a kölyök eleve fertőzötten jön világra), eljuthat a tejmirigyekbe (tehát az első tejcseppben már benne van), ill. eljuthat a légcső érintésével a vékonybélbe, ahol ivarérés után petéket termel. A nem bélbe jutó lárvák ún. alvó állapotba kerülnek, mely állapotban egy évig is fertőzőképesek maradhatnak. Ha a fertőzőképes lárva nem specifikus gazdába (jelen esetben a kutyába, ill. a macskába) jut, akkor a vándorlási útvonal megváltozik. A Toxocara canis nevű orsóféreg esetében a specifikus gazda a kutya, míg a nem specifikus gazdák közé tartoznak a rágcsálók, madarak és az EMBER. A szájon át felvett féreglárva átrágja magát a májon majd a tüdőn, s innen az összes létező szerv felé vándorolhat. A nem specifikus gazdánál előforduló tünet attól függ, hogy a lárva mely szervbe, s milyen számban jutott el. Tény, hogy a rágcsálókban, madarakban s az emberben a lárva nem fejlődik tovább (tehát érési folyamat után nem válik szaporodóképes féreggé), hanem a gazdaszervezet védekező reakcióját váltja ki, ami abból áll, hogy a gazdaszervezet fertőzött szövete a parazitalárva körül egy sejtes udvart, ún. granulómát hoz létre, melyen belül a lárva nem pusztul el, hanem ún. alvó stádiumban éveken át életben marad. Ez a granulóma azonban olyan helyet foglal el, mely eredetileg az egészséges szöveté, tehát bárhol legyen is az adott szerv normális működésének gátját képezi. A lárva megtelepedhet pl. a bélfalban, a vesében, a májban, a szívben, az izmokban, az agyvelőben, a szemben… stb. Ezek után a szerv funkciózavarára egy példa: az agyvelőben lévő lárva az adott terület kiesését okozhatja! A védekezés alapját, ill. a megelőzést annak tükrében kell tárgyalni, hogy az egyes fajokkal, ill. azok fertőzőképes alakjaival mely úton keresztül képes fertőződni az állat, ill., hogy a fertőzőképes alak felvételétől a peteürítésig mennyi idő telik el. A kutya Toxocara canis nevű férgének fertőzőképes alakját a kiskutya felveheti szájon át (nyalakodás), ún. galaktogén úton, tehát a fertőzött anyatejjel (akár az első tejsugárral), vivőgazdák (emlősök, madarak) elfogyasztása útján és fertőződhet a kölyök a méhen belül (!), amikor már féreglárvákkal terhelten jön világra. Mivel a Toxocara canis fejlődési ideje (a fertőző alak felvételétől a peteürítésig tartó idő) 30 nap, nem csoda, hogy a kiskutya életének 21. napjától már petéket üríthet bélsarával abban az esetben, ha az anyaméhen belül fertőződött. Mivel az ún. alvó lárvák egyetlen szerrel sem pusztíthatók el, nem marad más hátra, mint a féreghajtás időpontjának pontos betartása! A féreghajtási időpontokkal mindig bajban vagyunk, mert a jó minőségű féreghajtó nem olcsó mulatság, s így van egy ideális féreghajtási program, s van egy reális. Az ideális ebek esetében az, ha életük 14. és 21. napja között elvégezzük az első féreg-hajtást, majd a 3 hónapos kor eléréséig 2 hetente ismételjük azt. 3 hónapos kor felett 2,5 havonta van szükség a féreghajtó beadására. Ezzel párhuzamosan a szukát is kezelni kell. A realitás azonban az, hogy a kölyök vakcinázásakor kerül először állatorvoshoz (tehát 5,5 hetesen!), amikor a szervezetében már 2,5 hete petetermelő orsóférgek vannak, mely petékkel már tisztességgel fertőzte környezetét. Az ilyenkor adott féreghajtót 2 hét múlva meg kell ismételni! Külön említést érdemel, a vemhes szukák féregtelenítése, mellyel kapcsolatban tudni kell, hogy a kifejlett férget, a vándorló lárvát el lehet pusztítani, de az ún. alvó stádiumban lévő lárvákat nem! Ez utóbbiak bármely, az immunrendszert terhelő körülmény hatására (ide tartozik a vemhesség is) aktivizálódnak. A fentieket összegezve érdemes a vemhes állatok féregtelenítését elvégezni, mert a fertőződési veszély csökken.
Figyelem: a paraziták elleni sikeres harc kulcsa a megelőzés és ellenőrzés, a rendszeres, 2-2,5 havonkénti bélsárvizsgálat s az annak eredménye alapján végzett parazitaellenes kezelés. Az ember is fertőződhet!

A kutyák ostorférgessége

A kutyák ostorféreg (Trihuris vulpis) okozta belső parazitózisa az orsóférgességgel (toxocarosis) együtt vezeti az ebek endoparazitózisainak listáját. A fertőzött kutyák bélsarában sok ezerszám található peték felvételével fertőződnek az ebek. A petékben kialakuló lárvák a vastagbélben szabadulnak ki és annak nyálkahártyájába fúródva két hét alatt többször vedlenek, majd visszatérnek a vastagbél üregébe és az itt kialakult érett férgek a vastagbél nyálkahártyájába fúrják testük elülső kétharmadát, míg a test hátulsó harmada a béltartalomba lóg. A parazita kártétele annak vérszívó voltából adódik, a nyálkahártyába való behatolás helye egyéb kórokozók megtelepedésének és véráramba jutásának kapuja, a mindezek hatására kialakuló hurutos vastagbélgyulladás a kór előre haladtával vérömléses vastagbélgyulladássá válik. Ennek megfelelően a kezdeti enyhe hasmenéstől a vérömléses hasmenésig jutunk. A 3-8 cm-es kifejlett férgeket az ürülő bélsárban ritkán lehet észlelni, ellenben a fertőzött állatok bélsara sok százezernyi mikroszkopikus nagyságrendű petét tartalmaz.
Megelőzés és gyógykezelés: az ebek rendszeres, 2-2,5 havonkénti antiparazitikum kúrával (3-5 napos kezelés) a kórokozó az eb szervezetéből eltávolítható, illetve az újrafertőződés idejében megállapítható.
Bőr-dirofilariózis
A szúnyogok által terjesztett férgességek közül mind gyakoribb a kutyák bőrdirofilariózisa, mely betegség ugyan a kutyákban ritkán okoz látványos tüneteket (enyhe bőrgyulladás, viszketés, szőrhullás, féreggel kitöltött kisebb-nagyobb göbök a bőr alatti kötőszövetben) azonban fertőzött kutyából vért szívó szúnyog az embert e féreggel (Dirofilaria repens) vérszíváskor fertőzheti s a paraziták az emberi test különböző pontjain (pl. a szemben) kisebb-nagyobb göböket, ún. granulomákat képeznek.
Megelőzés és gyógykezelés: E kórnak gyógykezelése leginkább a kifejlett férgek sebészi eltávolítása a bőr alatti kötőszövetből, ezért a hangsúlyt a megelőzésre, a szúnyogok kutyáinktól való távol tartására kell helyezni. A készítményekről érdeklődjön állatorvosánál.

Ebek szívférgessége
A dél-európai országokban „nyaralt” ebek között egyre gyakrabban találkozunk a szintén szúnyogok által terjesztett Dirofilaria immitis okozta szívférgességgel. A globális felmelegedés hatására a köztigazda szúnyogok északabbra húzódnak, ezért a kór hazai előfordulása egyre gyakoribb lesz. Az elhúzódó lefolyású betegség hatására az érrendszer, a tüdő, a szív, a máj és a vesék működésének zavara várható.
Megelőzés és gyógykezelés: A köztigazda szúnyogok riasztó szerekkel való távoltartását szem előtt tartva kell az állatorvos által meghatározott megelőző és gyógyító készítményeket alkalmazni különös tekintettel az ember fertőződésének lehetőségére.
Leishmaniosis
Ez a lepkeszúnyogok által terjesztett protozoon (Leishmania infantum) okozta fertőző betegség a mediterrán vidékekről terjedve elérte hazánkat. A megbetegedett ebek bőrtüneteket (a fülkagyló, a szemek környéke és a farok bőrének lekopaszodása mellett az orrhát bőrének pikkelyező elváltozása, a nyálkahártya-bőr átmeneteknél göbök, kimaródások keletkezése, szaruképződési zavarok stb..), valamint a zsigerek (különösen a vese) funkció zavarának tüneteit mutatják.
Megelőzés és gyógykezelés: A lepkeszúnyogok távol tartásával a kór megelőzhető, melynek különös jelentőségét az adja, hogy a fertőzött lepkeszúnyog vérszívásakor a kórokozót az emberbe is átolthatja. A betegség gyógykezelése nehézkes, s gyakori a kudarc.
Giardiosis

A giardiosis

(ejtsd: dzsiardiózis) egy véglény okozta zoonózis, vagyis állatról emberre és viszont terjedő fertőző betegség. A kórokozó (Giardia lamblia) cisztája (fertőzőképes képlet) fertőzött állat bélsarával (érintkezett, szennyezett) takarmány, ivóvíz… stb. felvételével kerül a kutya szervezetébe, ahol a vékonybélben kiszabaduló fejlődési alakok sokszorozódnak, a vékonybél nyálkahártyáját súlyosan károsítják, majd maguk is cisztát képezve a külvilágra ürülnek. A vékonybélben élősködő fejlődési alakok legfőbb kártétele a vékonybél bolyhainak tönkretétele (boholyatrófia), melynek következtében kialakuló felszívódási és emésztési rendellenesség jele a ciszta felvétele után a harmadik naptól az alig formált, fakó, bűzös, nyálkás bélsár ürülése. A hasmenés súlyossága idővel magától csökkenhet, amikor is az idültté váló betegség következtében a fejlődésben visszamaradó, folyamatos emésztési rendellenességgel küzdő eb idült betegsége folytán akár élete végéig cisztaürítő maradhat. A kórokozó a bélsármintából a tünetek megjelenésekor vagy a 2-2,5 havonkénti rutinszerű bélsárvizsgálat alkalmával kimutatható és antiparazitikum kúrával az eb szervezetéből eliminálható. Ezzel elejét vehetjük az emberre való átterjedésnek is.
Babesiosis

A babeziózis

egy kullancs által terjesztett véglény (Babesia canis) okozta fertőző betegség. A kórokozó a fertőzött kullancs csípésével kerül a gazdaállat (a kutya) szervezetébe, melynek vörösvértesteiben szaporodik, ezenközben kitölti, majd szétrobbantja azokat. A fertőzéstől számított néhány óra – néhány nap elteltével a kutya nagy fokban elesett, bágyadt, hőmérséklete rendre emelkedett, az ételt elutasítja, megváltoznak a vízivási és vizelési szokásai, gyakran a vizelete vöröses barnára, ill. kávébarnára színeződik. Az elhullás közvetlen oka: veseelégtelenség. A kór kimenetele döntően a fertőződés bekövetkezte és a kezelés közötti időtől függ. A betegség ellen a klasszikus értelemben vett megelőző oltás (vakcina) jelenleg nincs forgalomban, ezért a kór megelőzése szempontjából a köztigazda kullancs gyors eltávolítása, de még inkább az állat testétől való távol tartása a megoldás. Az erre szolgáló szerek széles skálájáról állatorvosa felvilágosítást ad.


Újszülött kutyakölyök élettani értékei:

Testhőmérséklet:
Megszületéskor: 35,5-36,0 Celsius fok
Felszáradásig: 29,5 Celsius fokig csökkenhet
Első hétig: 37,2 Celsius fokig emelkedik
2-3. hét: 37,2-37,8 Celsius fok* 4 hét után: 37,5-39,0 Celsius fok
Szemek megnyílnak: 10-12. napon* Fülek megnyílnak: 13-15. napon
Első felállási kísérlet: 10. nap
Normál testtartással való járás: 21. nap
Önálló vizelet- és bélsárürítés: 16-21. nap
Hosszú alvási periódus: kb. a nap 90%-a
Izomrángások: az 1-4. hétben normálisak
A nyújtóizmok tónusa a hajlítókkal szemben dominánssá válik: 3. nap után.


Felnőtt ebek élettani értékei:

Hőmérséklet: 37,5-39,0 Celsius fok * Szívverés: 60-120/perc
Légzésszám: 20-24/perc* Ivarérés: 7-12 hónapos kor
Ajánlott tenyésztésbe vétel (kan): 2 év
Ajánlott tenyésztésbe vétel (szuka): 3. tüzelés (kb.18 hónapos kor)
Vemhességi idő: 63 nap

AZ AJÁNLOTT OLTÁSI PROGRAMRÓL
A kórokozók elterjedtségének különbözősége és megbetegítő képességének rendkívüli változatossága miatt egységes oltási programot lehetetlen összeállítani, a kutya élőhelyének járványtani helyzetét ismerő állatorvos segít Önnek az adott területen előforduló fertőző és parazitás betegségek megelőzésében és gyógykezelésében.

Az ebek egyedi azonosításáról

Az állat tartójának elemi érdeke, hogy kutyája egyedileg azonosítható legyen. A tetoválást a régmúlt eszközét felváltotta egy aprócska implantátum, az ún. mikrochip, melyet az állat bőre alá Magyarországon a nyak bal oldalának közepe tájékán egyszerű fájdalommentes módszerrel helyez el az állatorvos, s ezzel egy időben egy nemzetközi hálózatra kapcsolt hazai számítógépes rendszerben regisztrálja az állat és gazdájának adatait. Ez az életre szóló jelölés és regisztráció együttesen lehetőséget teremtenek arra, hogy a gazda ebével külföldre utazhasson s arra is, hogy az elveszett kedvenc hazajuthasson. Az egyedi azonosíthatóság jövője: MIKROCHIP.
2013.01.01.-től minden 4 hónapot betöltött eb chippel való megjelölése kötelező!